Robotizált rendőrség

A rendőrség legfőbb mindennapos feladatai közé tartozik a közbiztonság, a közlekedési rend fenntartása és az egyéb nyomozást igénylő bűnesetekkel kapcsolatos nyomozások felderítése. A rendőrség természetesen büntet is, de a büntetési jogköre hozzávetőlegesen a közlekedési szabálysértések utáni bírságok beszedésére korlátozódik. Humánerőforrást tekintve a rendőrség súlyos ember hiánnyal küzd, amire mielőbb megoldást kell találni, de ez az államháztartásra nézve mind rövid, mind hosszú távon anyagi terheket jelent. - Vagy mégsem?

A rendőrségen belül, mivel a közlekedési szabálysértésekből van a kapitányságok legnagyobb arányú bevétele, ezért ha nem is nyíltan de utasításba adják a rendőröknek, hogy "Büntess... büntess... büntess...", ezért nem is ok nélkül mondhatják azt az autósok, hogy a rendőrség csak velük foglalkozik. Ez így is van. Külső szemlélőként a rendőrök egyik jelentős része közlekedési rendőri szerepkört tölt be, egy másik nagy hányaduk nyomozóként dolgozik, és a maradékuk lenne az úgynevezett posztos rendőr vagy járőr. Márpedig a betörések és az utcai támadások visszaszorításában pont ez a kettő segítené a legtöbbet. Ki mer kizsebelni valakit egy aluljáróban, ha ott van egész nap 2 rendőr? Vagy ki mer kipakolni úgy egy házat, ha nem tudja, hogy mikor sétál(!) épp arra egy másik rendőr? Persze ezen is lehet segíteni minél részletesebb térfigyelő kamerák telepítésével is, de sokkal hasznosabb és láthatóbb rendőrség lenne, ha ezeket valóban rendőrök látnák el. Honnan lehet erre erőforrást találni? A jelenlegi közlekedési rendőr állományból!

Pontos tervet kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a legforgalamasabbaktól haladva a kisebb csomópontok felé, a jelzőlámpákat és vasúti fénysorompókat(!) fel kell szerelni rendszám azonosítására alkalmas automatikusan működő traffipax készülékekkel. Ezzel a módszerrel robotizálva lehet ellenőrizni a legfontosabb szabálytalanságokat: sebesség határ túllépés, piros lámpán való áthaladás, forgalmi engedély érvényessége, körözött-e a jármű? Ezen esetekben nem is kell megállítani az autóst, hanem csak postán kiküldeni a csekket a tulajdonosnak a bírságról.

További emberi erőforráshoz juthat a rendőrség, ha a traffipaxozást úgymond privatizáljuk, azaz létrejönnének olyan cégek, akik hitelesített traffipaxok felállításával foglalkoznak. Ebben az esetben a büntetések egy része ezen cégekhez kerül, viszont a rendőrségi állományban ismét felszabadul egyéb feladatokra több rendőr.

A közlekedési szabálytalanságok emberi erővel történő ellenőrzésének kiváltása automatizált informatikai eszközökkel először valóban többlet költséget jelent, viszont hosszú távon nem kell számukra egyenruhát biztosítani, télen hóban-fagyban is ellenőrzik a szabálytalankodókat és nem jelentkezik többlet munkabér. Jelen esetben ez azért is megvalósítható, mert azoknak a rendőröknek akiknek a munkájuk ezáltal megszűnik, nem kell elbocsájtani őket, mert azonnal van számukra más jellegű munka rendőrségi kötelékeken belül.

Ingatlan hitelek és az állam

A jelenlegi tervek alapján számomra az következik, hogy páran a jelenlegi politikusok közül (legyen kormánypárti vagy ellenzéki) úgy gondolják, hogy ebben az országban sokan nem tudnak olvasni, vagy legalábbis a szövegértésük hagy némi kívánni valót maga után. Ebben az esetben, inkább, ha másképp nem megy, de legalább a médián keresztül oktatni kéne, és nem a többi olvasni és szöveget érteni tudó adózó pénzén megmenteni azokat, akik erre nem képesek.

Mikor először meghallottam, hogy az állam kezességet vállal, sőt átvállalja bizonyos ideig azoknak a hiteltörlesztését, akik nem tudják fizetni a megemelkedett devizahitelek törlesztő részleteit, hirtelen az agyvérzés határára kerültem. Aki deviza hitelt vett fel, tudomásul kell vennie, hogy köszöntjük a tőzsdén! Igen, mert a valutába fektetett befektetés hasonlóan viselkedhet, mint a részvénybe fektetett vagyon és hitel esetén ez fordítottan is igaz. Valamennyi szerződés tartalmazza az esetleges árfolyamkockázat lehetőségét! Hogy sokan csak azt nézték meg, hogy havonta 40000Ft törlesztést ki tudnak fizetni? Kérem szépen: Mikor ez fennállt, a Forint alapu hitel esetén havi 50-55000Ft törlesztést kellett volna fizetni, csak ugyebár a Forint alapúnak a törlesztő részletei fixek lennének, addig a deviza alapu részletei szorosan kapcsolódnak a Forint és az aktuális deviza árfolyamához. - Hogy ezt sokan nem tudják? Biztos tudhattak volna róla, csak el kellett volna olvasni a szerződést, és nem csak 3db X-el alávakarni 30 oldalnyi szerződést.

Nem mondom azt, hogy az összes bedőlt hitellel rendelkező személyt hagyja magára az állam és kerüljenek az utcára, mert az rossz megoldás, és hosszú távon az államnak is csak többlet költségeket generál, viszont ne az állam vállalja át a törlesztő részleteket, még 1 hónapra sem. A megoldás abban rejlene, hogy a tulajdonosok egy szerződés keretében mondjanak le a részletre vásárolt ingatlanok tulajdonjogáról az állam vagy akár egy magánbefektető részére, a fennmaradó törlesztő részleteket az állam vagy magánbefektető, mint új tulajdonos fizesse a továbbiakban a hitelező bankok részére és ezért cserében az eddigi tulaj, mint bérlő maradhat az ingatlanban.

Ezzel a módszerrel az eredeti hitel lejártáig alacsonyabb bérleti díjjal számolhatnának a bedőlt hitellel rendelkezők, viszont az után is kell a bérleti díjat fizetniük, amikor a hitel már nem él.

Az, ha az állam vállalná át a törlesztőrészletek további fizetését, segítene abban is, hogy kissé növekedjen az állami bérlakások aránya, hisz Európa többi részéhez képest Magyarországon nagyon magas a magántulajdon aránya az ingatlanpiacon.

Egészségügy, 3 szinten

20 év telt el a rendszerváltás óta, és sajnos állítható az a tény, hogy ezalatt a 20 év alatt az egészségügy az, ami egyre siralmasabb állapotban van az országunkban, és azonnali injekciót igényel.

Hosszú éveken át a magyar egészségügy valahogy úgy működött, hogy mindentől függetlenül alanyi jogon "járt" a lakosságnak, majd egy vonallal hoztak egy határozatot, hogy a potyautasokat ki kell zárni az egészségügyből. Úgy gondolom, hogy arról teljes mértékben felesleges vitázni, hogy melyik árt többet, mert egyik sem jó megoldás. Gondoljunk bele: ugyanazt a szolgáltatást kapja az is, aki a jövedelme alapján havonta 15-30ezer forintokat fizet ki az egészségügyi járulékok különböző tételeiként és az is, aki 0Ft-ot fizet be a kasszába; viszont itt az érem másik oldala is, hogy aki nem fizet semmit, de összeszed egy jó kis fertőző betegséget, és miután nem mer orvoshoz menni, és ezért betegen közlekedik, és megfertőz még 10 biztosítottat, akkor az már sokkal többe kerül az államnak, mintha ellátta volna őt a biztosítás fizetésének elmulasztása mellett is. Ezen helyzet orvoslására jó megoldás egy három szintű biztosítási rendszer bevezetése.

Az első szint egy alanyi jogon járó biztosítást jelentene. Ezen szolgáltatások a fizetési kötelezettségek elmulasztása, és a biztosítási hiány esetén is járnának a polgároknak. Ebbe a csokorba beletartozna a háziorvosi ellátás, és az összes megelőzést szolgáló szűrővizsgálat elvégzése. Ezen szolgáltatás igénybe vétele esetén a "biztosítottnak" vizitdíjat és kórházi napidíjat kell fizetnie az orvosi ellátásért, de egyéb kórházi számlák kiegyenlíttetésétől nem kell félnie a betegnek. A gyógyszerek támogatásánál a jelenlegi és a mindenkori állami kedvezményeknek csupán az 50%-ára jogosultak, így a gyógyszerekhez kedvezményes áron, de valamivel drágábban juthatnak hozzá.

A második szint megfelel a mai biztosítási rendszernek. Ezen szint választása esetén a járulékok mértéke és az igénybe vehető szolgáltatások megegyeznek a jelenlegi biztosítási rendszerben tapasztaltakkal. Vizitdíjat és kórházi napidíjat illetően, csak a háziorvosnál kell vizitdíjat fizetni, de minden évben az első 10 háziorvosi látogatás ingyenes. További különbség a megbukott vizitdíjjal szemben, hogy a háziorvostól kapott beutalóval történő szakorvosi vizsgálaton nem kell vizitdíjat fizetni, és nincs kórházi napi díj sem. Ezen vizitdíjnak csupán az a célja, hogy az indokolatlan orvos látogatások megszűnjenek.

A harmadik szint egy prémium szintet takar. Ezen szint biztosítottjai a jelenleginél és a mindenkori második szint járulékainál 80-100%-kal magasabb egészségügyi járulékot fizetnek, de ezért a magasabb járulékért cserében egy olyan szolgáltatást kapnak, amibe bele tartoznak azok a szolgáltatások is, amikért jelenleg fizetni kell. Ilyen például a fogorvosi ellátás is. Továbbá ennek a szintnek a biztosítottjai jogosultak a kórházban magasabb szintű szolgáltatás igénybe vételére, például: külön szoba tv-vel, stb... Akár, egy magánkórházban. A többlet járulékot felvállalhatja a munkavállaló is, de átvállalhatja tőle a munkáltató is, ezzel is ösztönözve a munkavállalókat, hogy nála dolgozzanak. - A munkáltató a többlet járulékot a saját adójából leírhatja, ezzel ösztönözve a munkáltatókat a magasabb járulék megfizetésére.

4 napos munkahét, de másképp

Mai felgyorsult világunkban egyre kevesebb idő marad családra, és elsősorban erre lenne megoldás a 4 napos, de továbbra is 40 órás munkahét bevezetetése. Természetesen a családdal együtt tölthető idő növelésén kívül egyéb pozitív hatásai is lennének ennek a munkarendnek a bevezetésében, mint például: környezetvédelem, közlekedés, energiahordozókkal való spórolás.

A 4 napos munkahét legnagyobb előnye a család szerepének növelésénél jelentkezne. Sajnos a mostani munkarend mellett, amikor hétfőtől péntekig dolgozunk, szombatra marad a családi bevásárlás, vasárnapra pedig a háztartási munkák, így közös családi programra már nem marad idő, és ez vezet a családok széteséséhez. Ezzel szemben a 4 napos munkahéttel megvalósítható az, hogy a bevásárlás és a háztartási munkák előre kerülnek péntekre és szombatra és a vasárnap megmarad egyértelműen családi programoknak.

Azon kívül, hogy a jelenlegi 2 napos hétvége 3 napra nő, további időnyereséget is elér egy átlagos dolgozó, hisz akinek a munkába jutásához jelenleg 45 percre van szüksége, az naponta 90 percet tölt utazással. A 4 napos munkahét bevezetésével nem 5-ször 90 percet, hanem csupán 4-szer 90 percet kell utazással töltenie, ami heti másfél óra időnyereséget jelent számára, hisz az utazás alatt a családjával sincs a munkavállaló és nem is dolgozik, azaz csupán időveszteség számára.

A 4 napos munkahét mellett támogatható a kereskedők azon kérése is, hogy vasárnap valamennyi áruház és üzlet zárva tartson, csupán a szolgáltató jellegű helyek (étterem, benzinkút) maradnának nyitva, amik a piros betűs ünnepekkor is nyitva lehetnek. Az 5 napos munkahét mellett ez nem támogatható.

Környezetvédelmi hatásai a 4 napos munkahétnek

A közlekedésből származó környezetszennyezés közel 20%-kal csökkenthető, mert 5 nap helyett, csupán 4 napon keresztül alakulna ki a városokban a munkanapi csúcsforgalom, és a levegő tisztulására is az eddigi 2 nap helyett, 3 nap állna rendelkezésre. A cégek is spórolhatnak a fűtésükön ezzel a munkarenddel, mert az eddigi 2 nap helyett, 3 napon át lehetnének temperáló fűtésen az irodák. Mindkét környezetvédelmi hatása további előnyökkel is jár: a fosszilis energiahordozókkal tudunk spórolni a segítségükkel.

Az állam előnye a 4 napos munkahétből

Az állam is elsősorban ugyanazokat az előnyeit élvezné, mint a cégek, azaz többek között a fűtés költségek csökkenése, de megjelenik egy másik pont is, ahol jelentősen csökkenthetők az állami kiadások ennek köszönhetően, ez pedig a tömegközlekedés, ami mindenhol veszteséges, így jelentős állami kiadást jelent. Itt is közel 20%-os megtakarítás érhető el a 4 napos munkahéttel, hisz az eddigi 5 napos hétköznapi menetrendek 4 naposra csökkennek, és az eddigi két napos hétvégi menetrend 3 naposra nő, és ezen felül is a vasárnapi menetrendek esetében még további enyhe ritkítás is megengedhetővé válik.

Szumma szummárum

Látható, hogy a 4 napos munkahétnek szinte csak előnyei vannak. Egyik hátránya, hogy a napi munkaidő az eddigi 8 óráról 10 órára növekszik, de ezt ellensúlyozni képes a 3 napos hétvége, és az utazásra fordított idő csökkenése.